A rákos megbetegedések megelőzésének 12 pontja

Sajnos, még mindig a megelőzés tűnik a legjobb stratégiának a rákos megbetegedésekkel szemben. A diagnosztikai eljárások fejlődéséből adódó „statisztikai javulást” leszámítva ugyanis a rák gyógyítása nem lett szignifikánsan sikeresebb az elmúlt évtizedekben sem. A CCA (Cancer Centers of America – Amerikai Rákközpontok Szövetsége) egy 12 pontból álló javaslatot tett közzé a rákos betegségek megelőzésére.

1. A fruktózbevitel minimalizálása. Egy átlagos felnőtt napi fruktózbevitelét 20-25 grammban javasolt maximalizálni. Ezzel szemben pl. az USA-ban a napi bevitel 70 gramm felett van, aminek az az oka, hogy a fruktóz – a hagyományos cukor mellett – ma már számos forrásból jut be a szervezetünkbe. Leginkább a különböző üdítőitalok édesítéséhez használják, de számos félkészen kapható ételben is megtaláljuk. Az élelmiszeripar azért használja a fruktózt, mert édesebb és lényegesen olcsóbb a cukornál, emellett jelentős ízfokozó hatása van.
Kerüljük tehát az olyan élelmiszereket, amelyek kukoricaszirupot tartalmaznak, és azokat is, amelyekben ún. izocukor található, ugyanis gyakorlatilag mindkét esetben fruktózról van szó. És ne feledjük: a közönséges cukor 50%-a is fruktóz.

2. A plazma D-vitamin-szint optimalizálása. A kivánatos D-vitamin-szint a vérplazmában 40-60 ng/ml. Nyáron, rendszeres napon tartózkodással ez elérhető, egyébként napi 1000-2000 NE D-vitamin bevitele ajánlott.

3. Kellő mennyiségű testmozgás. Heti háromszor min. 20 perces intenzív testmozgás (ami 120 fölé emeli a pulzusszámot) ajánlott.

4. Kellő mennyiségű omega-3 zsírsav bevitele. Ez a magyarországi étkezési szokásokat figyelembe véve azt jelenti, hogy a szokásos étrend mellett kiegészítésként 400-700 mg omega-3 bevitele javasolt.

5. Zsír- és olajbevitel csökkentése. Különös tekintettel az ún. transzzsírokra, amelyek általában a zsírok és olajok sütésekor, túlmelegítésekor keletkeznek az élelmiszerben. Tilos a sütéshez használt olajok újramelegítése, újrahasználata.

6. A stressz szintjének csökkentése. A szükséges változtatások közül talán ezt a legnehezebb elérni, ugyanis a legkülönbözőbb élethelyzetek okozhatnak stresszt – kinek ez, kinek az. A rendszeres testmozgásról azonban bizonyított, hogy jelentősen csökkenti a stresszt.

7. Kellő mennyiségű  zöldség és gyümölcs fogyasztása. Mind a színes gyümölcsökben, mind pedig a zöldségekben hatékony, természetes rákellenes vegyületek találhatók. A zöldségek közül a leghatékonyabbak a káposzta, a karfiol és a brokkoli. Ezek fogyasztása nyersen, illetve enyhén párolva javasolt. A savanyított káposztában különösen magas a rákellenes hatású izotiocianátok mennyisége.

8. Az ideális testsúly fenntartása. Az elhízás bizonyítottan a rák egyik rizikófaktora.

9. Kellő mennyiségű és minőségű alvás. A lefekvés előtti órákban célszerű kerülni a nagyobb mennyiségű étel bevitelét és a kávé, illetve más koffeintartalmú italok fogyasztását. A stressz és az alvásproblémák összefüggésben állnak egymással.

10. A szervezet kémiai szennyezettségének csökkentése. A környezeti szennyezettségen túl számos más forrásból is bekerülnek a szervezetünkbe karcinogén anyagok: kozmetikai szerekkel, háztartási tisztítószerekből belélegezve, sőt, a nem bio, félkész, „gyárilag” készült élelmiszerekkel is.

11. A káros sugárzások kerülése lehetőség szerint.  A mindennapi életben ez azt jelenti, hogy csökkentenünk kell a mobiltelefon, a vezeték nélküli (pl. wifi) készülékek és a mikrohullámú sütők használatát.(Bioprotektorok használata mind telefonra, személyi védelemre és földsugárzás kivédésére)

12. Nyers és párolt ételek fogyasztása. Törekednünk kell arra, hogy minél több élelmiszert nyersen vagy párolva fogyasszunk. Amikor csak lehet, kerüljük a sütést, különösen az olajban sütést. Az előbbit a sütés során keletkező akrilamid-származékok, az utóbbit a transzzsírok miatt.